Jellemzés: Fõleg késõ õsszel, fenyvesekben seregesen termõ szürkés, feketésen pikkelyesen szálas, kúpos kalapú. kisebb termetû gomba. Lemezei és tönkje szürkésfehér.

Kalap: Kezdetben kúpos, majd lassan kiterülõ, de a közepén ilyenkor is kissé csúcsos. 2-10 cm széles. Színe világosszürke, szürke alapon sötétebb szálas vonalakkal sûrûn, sugarasan rajzolt, vagy apró, feketés pikkelyektõl tarka. Néha eléggé világos, majdnem fehér, máskor hamvasfekete, ritkábban barnás, többnyire egérszürke, közepén feketés. Kissé nemezes tapintatú kalapbõre csak kb. a feléig húzható le. Széle idõsebb korban behasadozó is lehet.

Lemezek: Közepesen sûrûn állók, nem lefutók vagy kissé foggal lefutók, fehérek, szürkésfehérek. Spórapora fehér.

Tönk: Többnyire zömök, rövid, 3-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag. Fehér, szürkésfehér, néha szálasan csíkos, sokszor a kalaphoz hasonló, de világosabb. Hengeres, gyakran egyenletes, máskor felfelé vékonyodó, rostos, de puha húsú. Mélyen ül a földben.

Hús: Merev, de törékeny, a tönkben foszlósan rostos. Fehér, szürkésfehér, szürke.

Szag és íz: Lisztre, máskor korhadó fenyõtûkre, földre emlékeztetõ szagú és kissé szappanízû.

Termõhely és idõ: Fõleg õszi gomba, többnyire elég késõn, csak októberben jelenik meg, és a havazásokig, a nagyobb fagyokig terem. De enyhe télen vagy tavasszal, sõt olykor nyár elején is elõjön. Fenyvesben többnyire igen nagy tömegben, seregesen találjuk, különösen homokos, kavicsos talajon.

Felhasználás: Bõven termõ, és megfelelõen elkészítve jó ízû, ehetõ gomba. Ízét különféleképpen ítélik meg, sokan dicsérik, de vannak akik nem tartják jóízûnek. A kalap bõrét tanácsos lehúzni, lekaparni, mert így jobb ízû. Az elkészítési módtól is sok függ. Sajátos íze miatt régebben rákízû pereszkének nevezték.

Hasonló fajok: A fenyõpereszke tulajdonképpen nem egy faj, több közel rokon pereszkét foglalunk össze e név alatt. A leggyakoribb õszi, fenyvesben termõ törzsalaktól megkülönböztethetõ, pl. a sötét, majdnem fekete kalapú és szürke lemezû bükki pereszke, a lemezein rózsás színt mutató rózsás pereszke, valamint a nagyobb termetû és rossz ízû csípõs szürke pereszke Igen hasonlít végül hozzá az ehetõ sárguló pereszke, amely lombos erdõk talaján, nyáron terem, világosabb fehéres színû, és citromsárgásra színezõdik. Ezeken kívül változatos alakja és színe miatt több gombához lehet hasonló. A mérges gombák közül hasonlít rá a párducpereszke, amely felismerhetõ arról, hogy zömökebb, nagyobb, barnásszürke kalapján szürkésfeketés széles pikkelyek vannak, tönkje középen vastag, hasas, bunkós. Magashegyi fenyvesekben és bükkösökben terem, nálunk nagy ritkaság. A susulykák hasonló alakúak, nagyságúak, és kalapjuk is sugarasan repedezõ, lemezeik azonban barnás, szürkésbarna színûek, de kalapjuk színe is eléggé különbözik. A szürke pereszke hasonló, de nagyobb kalapja nem pikkelyes, kalapbõre jobban lehúzható, fehér lemezei inkább a sárga felé hajlanak, tönkje is vastagabb, magasabb, sárgásfehér. A szappanszagúpereszke is hasonlít hozzá, de kalapján hiányoznak a sugaras fekete szálak és pikkelyek, húsa pedig megtörve vöröses lesz. Ezek egyike sem jó, ehetõ gomba.

Latin név:  Tricholoma terreum