|
Jellemzés:
Csoportos, kisebb termetű, lombos fák tönkjén, tövén növő
gomba. A kalap, a lemezek és a tönk sárgásbarna, a tönkön kis gallér és
alatta pikkelyek vannak.
Kalap:
Félgömb alakúból lassan kiterülő, közepén nemritkán kis, lapos
púppal. 2-5 cm nagy, de 10 cm-esre is megnőhet. Vékony húsú. Színe barna,
sárgásbarna, középen többnyire élénkebb, és gyakran a szélén körbefutó
sötétebb sáv látszik.
Lemezek:
Halványbarnáról rozsdabarnára színeződnek. Spórapora
rozsdabarna. A lemezekről bőven lehulló spórapor a talajt, a fatönköt
rozsdabarnára festi. Spórái sárgák, tojásdadok.
Tönk:
Karcsú, egyenletes, többnyire görbe, 5-12 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag.
Gallérja barna, szakadozott, lelógó, végül elenyésző. A tönk a gallér felett
világosabb, alatta sötétbarna, a tövén fekete. A gallér alatt sűrűn felálló vagy
felkunkorodó, kicsi, barna pikkelyekkel fedett.
Hús:
A kalapban puha, rugalmas, fehér, a tönkben merev, törékeny, aljában
szívós, barnás, alul sötétbarna.
Termőhely és idő:
Kora tavasztól késő őszig terem. Elhalt, de még el nem
korhadt fatönkön, öreg fák tövében, mohás fatuskón, gyökereken, árnyékos,
nyirkos erdőben, csoportokban található. Egy-egy csoportban néha 100-nál
több kalap is előfordul. Fatuskókon termeszthető is.
Felhasználás:
Jó szagú, igen jó ízű ehető gomba. Levesnek, salátának
ajánlható.
Hasonló fajok:
Más csoportos, fatönkön termő gombákhoz hasonló, de azoktól elég könnyen megkülönböztethető. A sárga kénvirággombától és a vöröses kénvirággombától megkülönbözteti, hogy azok lemezei zöldesek, tönkjük sárga, nem pikkelyes, és ízük keserű. A téli fülőke is hasonlít rá, de annak tönkje gallér nélküli és bársonyos, kalapja pedig ragadós és halszagú. A gyűrűs tuskógomba és a csupros tuskógomba
nagyobb, és nem a tönkjük, hanem a kalap teteje pikkelyes, spóraporuk
pedig fehér. A többi tőkegombától jól megkülönbözteti, hogy ennek nem a
kalapja pikkelyes, hanem csak a tönkje. A nálunk ritka csoportos déli
rétgomba kalapja ugyancsak sima, színe azonban a szélén fehéres. Tönkje
szálkás-pikkelyes, felül fehéres, alul barnás. Ez a faj leginkább
fűzfán és nyárfán csoportosan terem. Meleg hónapokban nálunk főleg csak
az ország déli részén, a Duna és a Tisza mentén helyenként gyakori.
Igen jó ehető gomba. Régebben egyes déli országokban termesztették is.
Latin név: Kuehneromyces mutabilis
|